Magyar nyelvű irodalom EMDR terápia, trauma és pszichoterápia témában:

 

  • Bíró. E. (2018). …Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Teri két és fél éves korában elhunyt… – Egy családi gyász feldolgozásának története. In Kuritárné Szabó I., Molnár J. és Nagy A. (Szerk.) Trauma eredetű disszociáció. Elmélet és terápia (423-449). Budapest:Oriold és társai Kiadó
  • MORETTI MAGDOLNA (2020) EMDR (Eye Movement Desensitisation and Reprocessing) terápiá. In: Németh A.-Füredi J. (szerk.) A pszichiátria magyar kézikönyve. (675-687). Budapest, Medicina Kiadó 
  • Mogyorósy-Révész Zs. (2019). Érzelmi regulációs változások krízisben és traumában – a helyreállítást segítő, pszichológiai tanácsadás során alkalmazható módszerek és gyakorlatok. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 20(3), 267-298.
  • Mogyorósy-Révész Zs. (2020). A gyermekkori traumák hosszú távú hatásai. In: A Gyermekek Védelmében III. (Szerk.: Lazáry F.), 17-23., Szombathely: Barnahus
  • Mogyorósy-Révész Zs. (2021). Érzelemszabályozás a gyakorlatban. Budapest: Kulcslyuk Kiadó
  • Kissné Viszket M., & Mogyorósy Zs. (2019). A Pszichológiai Tanácsadás Szakmai Alapprotokollja 2017-2018. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
  • Steinberg Johanna (2020) Traumatikus emlékek kialakulása és feldolgozása. EMDR terápia felnőttekkel és gyerekekkel. Serdülő- és gyermek-pszichoterápia folyóirat, 13 (1), 91-109.
  • HAVELKA J. (2015). EMDR (Eye Movement Desensitization & Reprocessing). Újrafeldolgozási terápia bilaterális ingerléssel. In: Kuritárné Szabó Ildikó & Tisljár-Szabó Eszter (szerk.) Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna. A családon belüli gyermekkori traumatizáció: Elmélet és terápia (291–312). Budapest: Oriold és Társai
  • SZIGETI F. J. (2018). Szemmozgásos traumafeldolgozás (EMDR-terápia): Hatás, hatásmechanizmus, hatásosság. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 19(4): 1-22. [Absztrakt elérhető: https://akademiai.com/doi/abs/10.1556/0406.19.2018.011 ]

  • ERŐS F. (2007). Trauma és történelem: Szociálpszichológiai és pszichoanalitikus tanulmányok. Jószöveg Kiadó, Budapest.

  • FERENCZI S.  (1971). Nyelvzavar a felnőttek és a gyermekek között. In: Buda Béla (szerk.): A pszichoanalízis és modern irányzatai. Gondolat, 215-226.

  • HAVELKA J. (2002). A traumafeldolgozás egy technikája: szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és feldolgozás (EMDR). Serdülő- és gyermekpszichoterápia, 2/1., 50–61.

  • HAVELKA J. (2008). A poszttraumás állapotok jellegzetességei, a traumatikus élmények feldolgozásának terápiás nehézségei és a trauma-feldolgozás új terápiás megközelítései. Pszichoterápia, XVII/4.

  • HAVELKA J. (2009). Szörnyűségek túlélője. Pannonhalmi Szemle, XVIII/1. 15-21.

  • HAVELKA J. (2010). EMDR: A pszichotrauma következményeire kidolgozott protokollizált kezelési módszer. Psychiatria Hungarica, XXV/3., 243-250.

  • HAVELKA J. (2010). A terápiás kapcsolatban jelentkező problémák a koragyerekkori traumatizáció áldozataival való munkában. Lélekelemzés, V/ 3., 93-107.

  • HERMAN, J. (2003). Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó-Kávé Kiadó-Nane Egyesület, Budapest

  • MÉSZÁROS J. (2003). A modern traumaelmélet építőkövei. Ferenczi paradigmaváltása a traumaelméletben. In: Juhász A. (szerk.): A gyöngéd analitikus és a kemény tudományok.  Magyar Pszichoanalitikus Egyesület, Animula Kiadó, Budapest.

  • ORAVECZ R. (1999). Egy multidimenzionális trauma-modell felé. Pszichoterápia, VIII/3., 165-173.

  • ORAVECZ R. (2004). A gyermekkori szexuális abúzus kezelése és következményei. Addictológia, III/4. , 498-514.

  • VIRÁG T. (2000). Emlékezés egy szederfára. Animula Kiadó, Budapest.