A Magyar EMDR Egyesület Alapszabálya

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Magyar EMDR Egyesület Alapszabálya tartalmazza a következőket: az egyesület (a továbbiakban: Egyesület) nevét, székhelyét, a célját, a taggá válás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, az Egyesület szervezeti felépítését, illetve a megszűnéssel kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti.
1. Az Egyesület hivatalos elnevezése: Magyar EMDR Egyesület. Az EMDR betűcsoport az EYE Movement Desensitization and Reprocessing (Szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és átdolgozás) nemzetközileg elfogadott rövidítése. Ez a tény indokolja a név választását.
2. Az Egyesület angol neve: EMDR Hungary
3. Az Egyesület alapításának éve: 2013.
4. Az Egyesület működési területe: Magyarország.
4/A. Az Egyesület jogállása: jogi személy.
4/B. Az Egyesület besorolási kategóriája: civil szervezet
5. Az Egyesület székhelye: 1088 Budapest, Baross utca 4. III. emelet 18.
6. Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
7. Az Egyesület önkéntes civil, non-profit szervezet, mely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
8. Az Egyesület célja:
A magyarországi EMDR-rel dolgozó segítő foglalkozásúak egyesítése, szakmai érdekképviselete, illetve az EMDR módszer alkalmazásának a társadalom széles körével történő megismertetése, az EMDR-terápia minőségének garantálása Magyarországon, a köz javának érdekében és védelmében.
9. Az Egyesület feladatai:
Az EMDR oktatása, alkalmazása és kutatása területén a legmagasabb szintű, az Európai EMDR Egyesület követelményeinek megfelelő kritériumok kidolgozása, rögzítése és terjesztése.
Elismert kiképzőhelyek létrehozása és elismertetése annak érdekében, hogy segítő foglalkozásúakat képezzen azzal a céllal, hogy a képzés végeredményeként az Európai EMRD Egyesület által elfogadott ”EMDR practitioner”, azaz EMDR terapeuta címet elérhessék.
Elismert kiképzőhelyek létrehozása és elismertetése annak érdekében, hogy EMDR practitionereket tovább képezzen.
Egy ellenőrző rendszer létrehozása az EMDR terápia minőségének folyamatos ellenőrzésére.
Az EMDR tudományos kutatásának ösztönzése és az abban való aktív részvétel elősegítése.
Tudományos információ széleskörű terjesztése a tagok, és a szélesebb közönség részére. Kapcsolatok létrehozása és fejlesztése azonos szervezetekkel Európában és azon kívül.
10. Az Egyesület minden eszközt és munkamódszert felhasználhat, mely a céljai megvalósítását szolgálja.
11. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület korlátozott kereskedelmi aktivitást kifejthet a céljai megvalósításának érdekében. Az Egyesület nemcsak a bejegyzett címen, hanem azon kívül is szervezhet aktivitásokat. Az Egyesület gazdasági – vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
1. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki megfelel a következő szakmai követelmények valamelyikének:
a) pszichiáter vagy gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos és egy Magyarországon a Pszichoterápiás Grémium által hivatalosan elfogadott pszichoterápiás módszer módszerspecifikus képzését elvégezte vagy módszerspecifikus képzése utolsó szakaszában jár (szupervíziós szakasz), vagy
b) pszichiáter vagy gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos jelölt vagy rezidens, és egy Magyarországon a Pszichoterápiás Grémium által akkreditált pszichoterápiás módszer módszerspecifikus képzését elvégezte vagy módszerspecifikus képzése utolsó szakaszában jár (szupervíziós szakasz), vagy
c) klinikai szakpszichológusi szakvizsgával rendelkezik és egy Magyarországon a Pszichoterápiás Grémium által hivatalosan elfogadott pszichoterápiás módszer módszerspecifikus képzését elvégezte vagy módszerspecifikus képzése utolsó szakaszában jár (szupervíziós szakasz), vagy
d) klinikai szakpszichológus jelölt, és egy Magyarországon a Pszichoterápiás Grémium által akkreditált pszichoterápiás módszer módszerspecifikus képzését elvégezte vagy képzése utolsó szakaszában jár (szupervíziós szakasz) vagy
e) tanácsadó szakpszichológusi szakvizsgával rendelkezik, és egy Magyarországon a Pszichoterápiás Grémium által hivatalosan elfogadott pszichoterápiás módszer módszerspecifikus képzését elvégezte vagy módszerspecifikus képzése utolsó szakaszában jár (szupervíziós szakasz), vagy
f) pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkezik vagy pszichoterapeuta jelölt, és egy Magyarországon a Pszichoterápiás Grémium által akkreditált pszichoterápiás módszer módszerspecifikus képzését elvégezte vagy képzése utolsó szakaszában jár (szupervíziós szakasz).
2. Az Egyesület rendes tagjai közé az Elnökség azokat a bel- és külföldi természetes személyeket veszi fel, akik
a) megfelelnek az 1. pontban meghatározott szakmai követelményeknek,
b) írásban nyilatkoznak a belépési szándékukról, elfogadják az Egyesület céljait, vállalják a kötelezettségek teljesítését,
c) befizetik a tagdíjat és
d) aláírják az Egyesület Etikai Kódexét és az EMDR képzési folyamatra vonatkozó szabályokat (amelyeket az Egyesület a honlapján folyamatosan frissítve elérhetővé tesz).
3. Az Egyesület támogató tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik vagy amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékukról, elfogadják az Egyesület céljait, vállalják a kötelezettségek teljesítését, és befizetik az előre a támogató tagok számára előre megállapított egyszeri vagyoni hozzájárulást.
4. A rendes tagok
a) jogosultak részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b) választhatnak és választhatóak az Egyesület Elnökségébe és egyéb szerveibe, szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület testületeiben,
c) kötelesek eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelességeiknek,
d) részt vehetnek a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthatnak az Egyesület működésével kapcsolatban;
e) ajánlásokat tehetnek az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,
f) indítványt tehetnek a közgyűlés napirendi pontjaira,
g) felvilágosítást kérhetnek az Egyesület tevékenységéről a testületi szervek vezetőitől és a tisztségviselőktől,
h) betekinthetnek az Egyesület nyilvántartásába, valamint
i) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket.
5. A tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli Elnökségi ülés összehívását 
kezdeményezheti, ebben az esetben a közgyűlés összehívása kötelező.
6. Az Egyesület rendes tagja köteles
a) megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok 
rendelkezéseit, valamint az Egyesület szerveinek határozatait,
b) teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és a tőle elvárható módon elősegíteni az 
Egyesület célkitűzéseinek a megvalósítását,
c) a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.
7. Az Egyesület támogató tagja
a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban,
b) ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,
c) indítványt tehet a közgyűlés napirendi pontjaira, valamint
d) igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket.
8. A tagok kötelesek az Egyesület eszközeit megóvni, a szervezet érdekeit szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapítani.
9. A tagdíj mértéke az Egyesület megalakulásakor 10.000 Ft/év. A tagdíjat évente előre kell megfizetni. A tagdíjat legkésőbb minden év harmadik hónapjának utolsó napjáig kell megfizetni átutalással az Egyesület bankszámlájára, vagy az Egyesület házipénztárába.
10. A következő évre vonatkozó tagdíj mértékét az éves közgyűlés jogosult meghatározni.
11. A jogi személyek a támogató tagságból fakadó jogaikat képviselőik útján gyakorolják és kötelezettségeiket a képviselőik útján teljesítik.
12. A tagsági viszony megszűnik
a) a tag kilépésével,
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
c) a tag kizárásával,
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
13. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökéhez vagy Elnöksége bármely tagjához intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági viszony a bejelentés tényével és időpontjában megszűnik.
14. A tagsági jogviszony megszűnik a tagsági jogviszony közgyűlés általi felmondásával, ha az egyesület tagja a II.1. pont szerinti feltételeknek nem felel meg.
Ha a tag a II.1. pont szerinti valamely tagsági feltétel hiányának észlelését követően az Elnökség erről szóló, utólag bizonyítható módon közölt, a jogkövetkezményekre vonatkozó figyelemfelhívást is tartalmazó írásbeli felhívása kézhezvételétől számított 30 napon belül nem igazolja a határozatban hiányolt feltétel fennállását vagy az újbóli megfelelést, a tagsági jogviszonya a felmondó határozat – utólag bizonyítható módon történő – közlése napjával szűnik meg.
15. A tagnak jogszabályt, az Alapszabályt vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
15.1. A kizárás különösen akkor alkalmazható, ha a tag
a) tagdíjfizetési kötelezettségének, legalább 15 napos fizetési határidőt biztosító írásbeli felhívást követően, e határidőn belül nem tesz eleget,
b) tagsági kötelezettségeit huzamos ideig, legalább 90 napig nem teljesíti,
c) a tevékenysége nyilvánvalóan sérti az Egyesület érdekeit, vagy
d) megsérti az Egyesület Etikai Kódexét.
15.2. A 15.1. pont a) pontja kivételével kizárásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a tagot mulasztása vagy az Egyesületet sértő tevékenysége megszüntetésére az Elnökség előzetesen írásban figyelmeztette, de a tag ennek hatására sem pótolja mulasztását vagy változtat tevékenységén. A kizárási javaslatot az Elnökség teszi a közgyűlés felé.
15.3. A kizárási eljárás megindításáról a tagot az előterjesztőnek értesítenie kell igazolható módon (pl. tértivevényes levélben vagy az irat másodpéldányán átvetetve). A tag részére meg kell küldeni a kizárási indítványt, fel kell hívni a figyelmét arra, hogy eljárásban előterjesztheti a védekezését, illetve, hogy amennyiben szabályszerű közlés ellenére a közgyűlésen nem jelenik meg és a védekezését nem terjeszti elő, az a kizárási eljárás lefolytatását nem akadályozza.
15.4. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal utólag bizonyítható módon (pl. tértivevényes levélben vagy az irat másodpéldányán átvetetve) írásban közölni kell.
16. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
1. A Közgyűlés
1.1. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés döntéseit ülés tartásával hozza.
1.2.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése,
l) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály vagy az Etikai Kódex kizárólagos hatáskörébe utal.
1.2. A közgyűlést az Elnökség hívja össze.
A közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni.
A közgyűlést össze kell hívni akkor is,
a) ha azt a bíróság elrendeli,
b) ha azt a tagok legalább egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – az elnöktől vagy az Elnökségtől írásban kéri,
c) ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásait nem fedezi,
d) az Egyesület előreláthatóan nem lesz képes a tartozásokat esedékességekor teljesíteni, vagy
e) ha az Egyesület céljának elérése veszélybe került.
1.3. Az 1.2. pont c)-e) alpontja szerinti okokból összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
1.4. A közgyűlést az Elnökség döntése alapján az elnök meghívó küldésével vagy közzétételével, legalább a megtartását megelőzően 15 nappal hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint az ülés napirendjét, a határozatképtelenség esetén megismételt közgyűlés időpontját és helyszínét, valamint az arra való figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes a meghirdetett napirendi pontokban. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlési meghívót a kitűzött időpontot megelőző legalább 15 nappal korábban írásban, igazolható módon kell kiküldeni, emellett e-mail útján is ki lehet küldeni a tagoknak, illetve a www.emdr.hu weboldalon is közzé kell tenni. A közgyűlés az ülését a jogi személy székhelyén tartja.
1.5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az Egyesület szervei a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
1.6. Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
1.7. A közgyűlés ülésén kizárólag a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
1.8. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon kívül más személy csak külön meghívás esetén vehet részt, de ekkor is tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyűlés a külön meghívottak számára is megszavazhatja.
1.9. A közgyűlés határozatképességéhez a tagok több mint felének a jelenléte szükséges. A közgyűlés a határozatait – jogszabály vagy az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában –egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire. Ugyanazon a napon – változatlan napirend mellett – fél órával később az eredetileg határozatképtelen taggyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.
1.10. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
1.11. Titkos szavazást kell lebonyolítani a tisztségviselők megválasztásakor és visszahívásakor.
1.12. A közgyűlés soraiból levezető elnököt, két fő szavazatszámlálót, jegyzőkönyvvezetőt és két fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A közgyűlés tisztségviselői a megbízatást szóban fogadják el, az elfogadás jegyzőkönyvezésre kerül.
1.13. A közgyűlés és az Elnökség határozatait szóban hozza meg, melyet jegyzőkönyvben rögzít, de szükség esetén email útján írásbeli szavazást is el lehet rendelni. Az írásbeli szavazás tényét, tárgyát és eredményét az azt követő közgyűlésen jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
1.14. A közgyűlés és az Elnökség határozatairól az Elnökség a tagokat e-mail formájában közvetlenül értesíti. A közgyűlési és az elnökségi határozatok az Egyesület honlapján (www.emdr.hu) közzétételre kerülnek. Az Egyesület a működéséről, a szolgáltatások igénybevételének a módjáról, a beszámolói közlésekről a rendszeresen frissített honlapján keresztül nyújt bárki számára elérhető tájékoztatást.
2. Az Elnökség
2.1. Az Egyesület vezető, ügyvezető, ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség, melynek tagjai és egyben vezető tisztségviselői:
a) az Elnök,
b) egy elnökhelyettes, és
c) egy titkár.
Az Elnökségi tagok mandátumának ideje a megválasztásától számított öt év.
2.2. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, az Elnökség jogosult. Az elnökség és tagjai ügyvezetési tevékenységüket az Egyesület érdekének megfelelően kötelesek ellátni.
2.3 Az Elnökség tagja az a nagykorú természetes személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az Elnökség tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
2.4. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit
a) bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
b) a vezető tisztségviselői foglalkozástól vagy az Egyesület által folytatott tevékenységtől jogerősen eltiltottak, vagy
c) eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.
2.5. Az Elnökség – két ülés között pedig a c), d), n) és m) pont kivételével az elnök – feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
m) a tag felvételéről való döntés;
n) a szervezeti- és működési szabályzat meghatározása, benne ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi előírásokkal; valamint
o) az Egyesület Etikai Kódexében meghatározott feladatok.
2.6. Az Egyesület képviseletére az Elnök önállóan, önálló aláírással jogosult. Ugyanilyen módon rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett is. Az Elnök akadályoztatása esetén az Egyesület képviseletére és a bankszámla feletti rendelkezésre az Elnökhelyettes és a Titkár együttesen jogosult. Harmadik személyekkel szemben az Elnökhelyettes és a Titkár együttes képviseleti és aláírási jogának korlátozása nem hatályos. Egyes konkrét esetekben az Elnök képviseletre meghatalmazást adhat az Elnökség tagjainak.
2.7. Az Egyesület nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetőleg jognyilatkozatot az Elnök önállóan, akadályoztatása, vagy helyettesítése esetén az Elnökhelyettes és a Titkár együttesen írja alá. Harmadik személyekkel szemben az Elnökhelyettes és a Titkár együttes képviseleti és aláírási jogának korlátozása nem hatályos.
2.8. Az Elnökség az üléseit három havonta tartja. Ülésein az egyesület tevékenységének ellenőrzésére részt vesz a felügyelő bizottság delegált tagja. Az üléseket az Elnök hívja össze írásban, igazolható módon a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 10 nappal.
2.9. Az Elnökség ülése határozatképes, ha az ülésen legalább két tag jelen van. Az Elnökség a határozatait nyílt szavazással hozza, a határozat elfogadásához legalább két tag támogató szavazata szükséges.
2.10. Az Elnökségi ülés nem nyilvános, azon kizárólag
a) az elnökség tagjai tanácskozási és szavazati joggal,
b) a felügyelő bizottság delegált tagja tanácskozási joggal, valamint
c) az elnök által meghívott személyek megfigyelő státuszban
vehetnek részt. A tanácskozási jogot az Elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja.
2.11. Az Elnökség határozatait, döntéseit – a személyi ügyben meghozott döntést a személyes adatok eltávolítása mellett – az Egyesület honlapján az ülést követő 15 napon belül közzé kell tenni.
2.12. Az Elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők felkeresésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.

2.13. Megszűnik az Elnökségi tag megbízatása
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) az Elnökség tagjának halálával;
e) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
2.14. A közgyűlés az Elnökség tagját bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
2.15. Az Elnökségi tag megbízatásáról az Egyesülethez címzett, bármely más Elnökségi taghoz vagy döntéshozó szervhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha azonban az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
2.16. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
3. A felügyelő szervezet
3.1. Az Elnökség tevékenységének az Egyesület működésének az ellenőrzését három tagú felügyelőbizottság látja el. Tagjait valamint Elnökét a közgyűlés választja meg nyílt szavazással, egyszerű szótöbbségi szavazattal, öt évre, az Elnökség megválasztásával egyidejűleg. A felügyelő bizottság tagjai nem vezető tisztségviselői az Egyesületnek.
3.2. A felügyelő bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább fél évente egyszer. Írásban, igazolható módon, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 10 nappal. Az ülés akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. A határozatait egyhangú, nyílt szavazással hozza.
A felügyelőbizottság egyebekben az ügyrendjét maga határozza meg.
3.3. A felügyelőbizottság az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, az Elnökség tagjaitól és az Egyesület jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
3.4. A felügyelőbizottság Bizottság delegált tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vesz az Elnökség ülésein, illetve a taggyűlésen. A tevékenységéről a taggyűlés felé beszámolási kötelezettsége van.
3.5. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
3.6. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
3.7. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
3.8. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére az elnökségi tagsági megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az elnökhöz vagy annak akadályoztatása esetén más elnökségi taghoz intézi.
3.9. A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
A felügyelőbizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az Elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az Elnökség nem teszi meg a megfelelő ő intézkedéseket, az Ellenőrző Bizottság a taggyűléshez fordulhat.
Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az Elnök rendkívüli Elnökségi ülést vagy taggyűlést kell összehívnia az indítvány kézhez vételétől számított harminc napon belül. Amennyiben ez nem történik meg, az Ellenőrző Bizottság maga jogosult a testület összehívására.
3.10. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
3.11. A felügyelőbizottság az Ellenőrző Bizottság új elnevezése, az új Polgári Törvénykönyvnek megfelelő megnevezés alkalmazása az Ellenőrző Bizottság tagjai mandátumát – ettől eltérő közgyűlési döntés kivételével – nem érinti.
3/A. Az Egyesület egyéb szervei
Az Elnökség az aktuális célfeladatok megvalósításához szükség szerint ad hoc vagy állandó helyi, regionális, vagy célzott feladatú egyéb munkacsoportot hozhat létre. A csoportok, amelyek élére az Elnökség vezetőt jelölhet ki, tevékenységüket az Egyesületi célok teljes körű szem előtt tartásával végzik.
4. A határozatok rendje
4.1. A közgyűlésről, az Elnökség, a felügyelőbizottság, valamint az egyesület egyéb szervei üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.
4.2. A testületek jegyzőkönyveinek tartalmaznia kell különösen:
4.2.1. a megjelent szavazóképes tagok számát (az Elnökség és az ellenőrző bizottság esetében név szerint)
4.2.2. a határozatképességet
4.2.3. a véglegesített napirendet
4.2.4. a hozott határozatok szó szerinti közlését,
4.2.5. a véglegesített határozat szó szerinti kihirdetésének rögzítését
4.2.6. a taggyűlési döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság esetében név szerint).
4.3. A jegyzőkönyveket hitelesítik:
4.1.1. a közgyűlési jegyzőkönyvet a megválasztott jegyzőkönyvvezető, valamint két hitelesítő tag,
4.1.2. az Elnökségi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök
4.1.3. a felügyelőbizottság jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvvezető és az elnök,
4.1.4. az egyéb szervek jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvvezető és a szerv vezetője.
4.2. Az Egyesület szerveinek a tagjai határozataikat – ha jogszabály vagy az Alapszabály eltérően nem rendelkezik – a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
5. A testületi összeférhetetlenség
5.1.
Az Egyesület szerveiben a határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
5.2. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
5.3. Az Egyesület Elnöke, Elnökségi tagja vagy felügyelőbizottsága tagja az a személy lehet aki:
a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és
b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
c) aki
ca) magyar állampolgár, vagy
cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1. Az Egyesület a jelen Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását, működésének fenntartását.
2. Az Egyesület bevételei:
a) gazdasági tevékenység folytatásából származó bevétel,
b) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,
c) a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,
d) tagdíj,
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,
f) támogatás, pályázati bevétel.
2.1. Az Egyesület a befektetési tevékenységének megkezdése előtt befektetési szabályzatot készít, amelyet a Taggyűlés fogad el.
3. Az Egyesület költségei, ráfordításai:
– az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
– az egyesület szervezetének működési költségei,
– a fenti pontok alá nem tartozó, egyéb költségek.
4. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik.
5. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt céljai szerinti tevékenységére fordítja vissza. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a non-profit működés alapelvei szerint.
6. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A cél szerinti tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
7. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettségvállalásaiért vagyona mértékéig felel.
8. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az Alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
V. AZ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI
Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával személyhez fűződő jogok és emberi méltóság sérelmével. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés ő csak a szervezet elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese által aláírt meghatalmazás alapján végezhető.
VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
1. Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
2. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) a közgyűlés kimondja megszűnését,
b) az arra jogosult szerv megszünteti,
c) az Egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy
d) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után az Elnökség tagjaival szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
4. Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület Elnökség tagjaival szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha az Elnökség tagjai az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadóak, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
2. Az Egyesület jelen, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a 2016. február 6. napján megtartott közgyűlés fogadta el.
3. A jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály az elfogadását követő napon lép hatályba.
Záradék:
Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a közgyűlés által elfogadott alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.
Kelt: Budapesten, 2016. 08.01. napján